Az elmúlt pár napban nem jelentkeztem, tettem ezt azért, mert egyrészt nem tűrt volna nyomdafestéket amit éreztem és írni tudtam volna, másrészt pedig mert szeretném megtartani az én kis pozitív kuckómnak ezt a blogot. Így most sem az elmúlt párnapról lesz szó, hanem arról, hogy mi történt azelőtt, hogy becsapott a villám 🙂
Nagyon rég nem jutottam el az én kedves barátnőmhöz, ezer éve még egy katonafeleséges fórumon találtunk egymásra és úgy érzem azóta is számíthatok rá és ez fordítva is igaz, ha kérné rögtön vágnám magam autóba és mennék. De ez most egy örömteli esemény volt, új házba költöztek és én végre eljutottam addig, hogy meglátogassam 🙂 Jókat beszélgettünk, a gyerekek édesek voltak, és amikor indulnunk kellett meglepett a saját kiskertjéből egy kis csomaggal, amiben volt padlizsán, paradicsom, paprika ….
Így mivel az alapanyag adott volt és én még sosem ettem padlizsánkrémet, nagy lendülettel neki is estem a lecsós változat elkészítésének. Isteni finom lett, igaz nekem kitartott 3 napig, mert idézem: “nincs benne hús” így csak én ettem a gyerekek nem 😀
recept:
Végtelenül egyszerűen álltam hozzá. Felkarikáztam a padlizsánt, majd egy órára félretettem /valahol olvastam, hogy így kell én meg hiszékeny vagyok :D/ . Ezalatt felvágtam a lecsó hozzávalóit, megpirítottam a hagymát, beletettem a paprikát, majd amikor az is megpirult kicsit mehetett rá, delikát, paprika, bors és a paradicsom. Amíg ez rotyogott, kevés olíva olajon megpirítottam a megsózott padlizsánt. Amikor kész lett, levettem a lecsót, megkóstoltam/ ha kel még fűszerezd!!!/, majd egy kis tepsibe öntöttem. Rápakoltam a padlizsánszeleteket belenyomkodtam 5 egész gerezd fokhagymát és megsütöttem.
Amikor már szép guszta lett, nézegetni kell, nem mértem időt, áttettem a mixerbe és leturmixoltam. És már mehet is a friss ropogós kenyérre 🙂
Én imádtam!
Jó étvágyat hozzá! Legyen szép napotok!
Ancika
