Anya esete a Campus fesztivállal

Tudom, tudom, már szégyellem is össze magam. Egy jó anya felelősségteljes, példamutató, minden idejét a gyerekeivel tölti, nincs más vágya, mint főzni, mosni, takarítani és feláldozni magát a családjáért, meg egyéb csacskaságok… Na de mint azt Vekerdy is megmondta annó : “A gyerek iszonyatosan fárasztó, kiszívja a vérünket, lerágja a húsunkat, ezért meg kell tőle szabadulni néha. Régen ez nem volt probléma, óriási családok éltek együtt, és mindig volt kire bízni a gyereket. Manapság egy izolált anya próbál két-három gyereket nevelni, ami pokoli fárasztó. Élni kell néha, hogy utána egy jól szívható-rágható anyát kapjanak vissza.” Így jött az ötlet, hogy szombaton lepasszoljuk a gyerekeket, fesztivál Outfitet (vagy mit) Húzunk és irány a Campus, mert én is ember vagyok, méghozzá az önző fajta és vallom, hogy nekem is jár a szórakozás néha 😉

A jegyeket már jó előre megvettem, bebiztosítva, hogy ne gondoljam meg magam lelkiismereti okokból az utolsó pillanatban, így a bejutás gyorsan ment így már kezdhettük is feltérképezni a terepet.

Nem maradhatott el a fotó a Campus felirattal, mert az annyira menő és alap darab egy ilyen fesztiválon…

Beszereztem némi inni valót majd kezdődhetett a móka. Itt meg kell jegyeznem, hogy a vendéglátó egységek kitettek magukért, volt itt minden mint a búcsúban… Lángos, lepcsánk, gyros, Hamburgerek, szendvicsek különböző változatban, sör, bor, pálinka … és még sorolhatnám. Kitelepült a LIDL, volt butik, kiállítók, óriáskerék és nem utolsó sorban amiért oda mentünk sok sok koncert.

Elsőnek ByeAlex és a Slepp koncertre keveredtünk. Háááát be kell, hogy valljam, hogy pár éve körberöhögtem mindenkit aki közölte, hogy ő márpedig szereti…finoman szólva nem volt az én stílusom, aztán beleszerettem 3 számába (Fekete, Bocs hogy, és Az én rózsám) . Nem is annyira a zenei világba, hanem az érzésbe amit kivált belőlem, így adtam neki egy esélyt és rendes előadóként 2őt el is játszott belőle 🙂 Így jár neki a keksz, na jó nem szemétkedem, egész jó kis bulit csaptak. A kedvencem a gitáros srác volt (bocs Alex), Nem tudtam nem észrevenni, ahogy végig szórakozta a koncertet, Minden lány számára (akin megakadt a szeme) volt egy huncut mosolya, amitől el lehetett alélni és éreztette, hogy te különleges vagy 😛 a nagy számok törvénye alapján remélem bejött neki, én mindenesetre imádtam és szurkoltam neki…

Majd egy újabb cider után Apu megvette nekem a várost 🙂 Igaz kicsit öregnek éreztem magam, miután végignéztem a körülöttünk állókon, de ez nem vont le semmi a koncert élményből. A kedves “ki a fene ez az előadó” felkiáltása döbbentett rá, hogy én is csak azért ismerem őket, mert a lányaim hallgatják….basszus de vén vagyok :O

De itt csendben meg kell jegyeznem, hogy a legszebb bókokat a fesztivál alatt kaptam 🙂 Az, hogy mindenki a “hogy fulladnál meg” nézéssel nyugtázta a hasvillantós pólóm még csak simogatta az egóm, de amikor az egyik lány megállított, hogy mondjam meg, hogy lehet ilyen szép kockás hast csinálni, na az maga volt a katarzis. (El is döntöttem, hogy innentől elszállt és nagyképű leszek…na jó nem is :D)   Először elgondolkoztam rajta, hogy közlöm, hogy a sok szex miatt van, de végül bevallottam, hogy életmód váltás és fegyenc edzés a titok.

Aztán, mindenképp meg kell említsem nektek, hogy találkoztam a  kisdoro.cafeblog.hu  bloggerével. Imádom ezt a csajt!!! és az este másik nagy bókját tőle kaptam: “Babám, nagyon nagyon űberkirályul néztél ki!!!” Hát lehet ezzel vitatkozni? 😀

De a lelkemnek az esett a legjobban, amikor az insta képemhez odaírták, hogy 16-nak nézek ki rajta, háááát lehet az értelmi szintemre gondolt, de akkor is jól esett 😀

Na de itt még nem ért véget az este…gerjedtünk a Quimbivel, azaz nem mi, de onnan ahol mi álltunk úgy hangzott egy egy ütemesebb dal, mintha a hangfalak nem lettek volna az igaziak, de itt is volt pár szám ami tetszett, így ordítva énekeltük, hogy most múlik pontosan…..

És VÉGRE eljutottunk a koncertig amiért mentünk, kicsit spiccesen, kicsit porosan, kicsit fáradtan, kimerülve végre anya eljutott az egyik kedvenc zenekarja koncertjére. Ha a rádióban megszólal a 7years már kiabálnak a gyerekek, hogy apa tekerd fel, mert ez az anya kedvence és én párás szemekkel éneklek….Háááát gyerekek leírhatatlan élmény. Nem tudom, hogy ez csak show e vagy nem, de el tudja magát adni a csapat. Akkora bulit csináltak…. Húúúúúú, annyi kedves szót, annyi köszönömöt még nem hallottam zenekartól, mint itt az este során.  Szerintük nagyon királyok vagyunk mi magyarok, és menyire szuper dolog már, hogy senki más nem beszél, olvas, ír, hasonló nyelven mint mi… És a gulyás… Ennék reggelire, ebédre és vacsorára is, meg amúgy is királyok vagyunk, hogy elmentünk meghallgatni és ez által alkalmazzuk őktet… és ha mi nem lennénk ők se lehetnének… Hát tudják, mit kell mondani a közönségnek és mindemellett még zenélni is tudnak… Kell ennél több??? Nekem nem, párás szemmel, mosolyogva hallgattam végig őket és ha most lennék tini, tuti velük lenne tele a szobám fala ( Na jó meg a Tankcsapda, Alvin és Kowalsky mellett :D)

Az utolsó szám után még levadásztunk egy Gyrost és tele hassal, boldogan indultunk haza…És mint tudjuk ha anyu boldog mindenki boldog 😉

Kedves Capmus egy randi, jövőre veled ugyanitt?

Címkék:
Tovább a blogra »