Egy újabb vendégposztot hoztam nektek, az egyik kedvencem a SelfMade.Black bloggere serénykedik nálunk és mutat be nektek egy nagyon klassz videót fogadjátok szeretettel:
A Halloween–Mindenszentek–Halottak napja ünnepkör számomra mindig is az egyik legfontosabb ünnep volt. Egyszerre van jelen benne az élet és a halál, a gyász és az öröm, a féktelen ünneplés és a téli nélkülözésre való felkészülés. Ebbe a kettősségbe szerintem remekül illeszkedik egy olyan étel, ami egyszerre édesség, és az élet végességére emlékeztető mementó; és belefér ez a videó is, ahol a játékbabák életre kelnek, az alkotó pedig két napig nem alszik, hogy másfél percig szórakoztathasson titeket.
Az október nálam mindig a Nagy Lakberendezési Beruházások jegyében telik, ilyenkor ugyanis sokkal könnyebb az ízlésemnek megfelelő bútorokat, díszeket, használati tárgyakat, ruhákat és ékszereket venni. Ez a koporsó alakú sütőforma például tavaly került hozzám a Lidl-ből, a koponya alakú bonbonformát pedig idén vettem az Auchnban. Egyrészt jó, hogy ilyenkor karnyújtásnyira van minden, amit az év többi részében csak e-bayről tudnék beszerezni, másrészt számomra is tartogat kihívásokat az ünnep: Halloween alkalmából egyszer bementem a munkahelyemre Wednesday Adamsnek öltözve, de a kollégáim még csak észre sem vették, hogy jelmezben vagyok, mivel egyébként is így öltözöm.
A tortához egyszerű linzertésztát (liszt, cukor, só, tojás, vaj) használtam, némi kakaóporral ízesítve, mivel nem kifejezetten desszertet szerettem volna, hanem olyan fogást, amit tea, forralt bor vagy pumpkin spice latte mellé is fel lehet szolgálni. A díszítés Dr Oetker-féle tortabevonóból és olvasztott étcsokiból készült (bár a tortadíszítő skillemen még csiszolnom kell, mert ez egészen amatőr lett).
Amikor megállapodtunk a vendégposztról Anett-tel, rájöttem, hogy egy sima piskóta- vagy linzertorta leírása, bármennyire is koporsó alakú formában készül, megrendítően középszerű és unalmas lenne, ráadásul már biztosan van ilyen recept a blogján. Ekkor ötlött fel egy másik, látszólag nem ide kapcsolódó ötlet, méghozzá a stop motion animáció, magyarul stoptrükk-technika ötlete.
Egy ideje más kísérleteztem a dologgal, mivel mindig is szerettem volna mozgóképet is alkotni, de egy kamerával szemben jólmegaszondani nincs pofám, a színészkedéshez egyedül nem vagyok elég, tutorialekkel pedig Dunát lehetne rekeszteni. Eddig csak néhány, alig pár másodperces snittem készült el: Elvira Dolls integet, Elvira Dolls csókot dob, Elvira Dolls sétál, ezek persze inkább gyakorlásnak készültek, mint valódi alkotásnak. Az első, igazi vállalható animációm ez a videó (szóval legyetek elnézőek a minőséggel kapcsolatban). Bár a másfél percnek körülbelül csak a fele készült stoptrükkel, az előkészületek, a sütés, a stopmotion rögzítése és az utómunkálatok együtt nyolc órát vettek igénybe. (Ha legközelebb stoptrükkel készült filmet nézel, jusson eszedbe, hogy minden percben nagyjából öt órányi munka van.)
Természetesen, mint minden darkos furabogár, én is oda meg vissza vagyok Tim Burton stopmotion-ös filmjeitől, különösen a Paranormantől, de inspirációnak megemlíteném még Ray Harryhousen-t, aki olyan klasszikus horrorfilmek trükkmestere volt, mint az 1933-as King Kong, az 1953-as Pánik New York-ban, az 1955-ös A tenger mélyéről jött, vagy az 1957-es Űrszörny (KenyTheOne, kedvenc Youtuberem utóbbi háromról készített ismertetőt).
Egy torta az ünnepélyes, szomorú emlékezést éppúgy szebbé tudja tenni, mint egy vidám, önfeledt ünneplést, ezért mindegy, az őszi ünnepkör melyik részét ülöd meg, süss hozzá egy tortát, és élvezd, amíg tart! (Csak ne hagyd, hogy a babák beleegyenek a nyers tésztába, Elvirának azóta is fáj tőle a hasa.)
A blogom itt tudod megtekinteni: http://selfmade.black/hu/
