Az ilyen férgeket el kell takarítani

Beszélgetés, hozzám csak foszlányok érnek el. Nem tudom az előzményeket, talán nem is számít, és még híreket sem nézek, mert én már csak ilyen maradi vagyok, hogy a saját lelki békém fontosabb annál, hogy mikor, hol kit raboltak ki, ütöttek le, rugdostak halálra, késeltek meg, okozott balesetet, ki hogy köpködi a másikat….

Elkapok egy mondatot:

“El kell takarítani őket!!!! Ha kell erőnek erejével!!
ELÉG VOLT!!!!”

Elgondolkoztat ez a mondat. Ez az indulat. Valaki valahol rosszat mondott a kormányra és a lelkes szimpatizáns rögtön a vesztét követeli. Ezzel igaz nincs is baj, mert átéltük már párszor a “Mondjon le!” kijelentéseket. Azt, hogy a liberálisok utálják a jobb oldalt, a jobb oldal utálja a liberálisokat, a Jobbik vezetője meg egyenesen melegnek lett titulálva. Mindenki lop ebben az országban kivéve engem, és azokat akikkel én szimpatizálok…. és még annyi de annyi közhelyet, hogy ezen már meg sem lepődnék, ha… (és itt el kell mondanom gyorsan hogy én egyik táborhoz sem tartozok, mindenkinek vannak jó ötletei, de egészében egyik oldal politikájával sem tudok egyetérteni).

De meg üti a fülem ez a mondat és a gyomrom görcsbe rándul. Túl sok dolgot olvastam, néztem mostanában az “utópiákról” és a történelmünkben is annyi de annyi példa van arról, hogy mi történik akkor, ha teljes felhatalmazást adunk valakiknek arra, hogy “eltakarítsák az ilyen férgeket”. Persze megvan ennek a dolognak a szép ideálja, mert csak azokat takarítják el, akik nem értenek egyet a közjóval, a magasztos célokkal, a nagyobb jó érdekében áldozatot kell hoznunk…eszembe jut egy egyszerű példa, bár ennél véresebbet is élt már meg a mi kis nemzetünk:

Ezzel te tök jól elvagy, hisz te a rendszer barátja vagy. Egyet értesz velük. Támogatod őket, sőt kicsit örülsz is amikor a bunkó szomszédnál becsengetnek a fekete kabátosok és elviszik “kihallgatni”. Majd amikor két hét után se kerül elő elégedettséget érzel, mert az “ilyen féreg” megérdemli, hogy eltüntessék, miért nem értett egyet a közjóval….

Majd felkelsz reggel megcsókolod a családod és elmész dolgozni…

De nap közben kiderül, hogy a “beteg” gyereked mától nem kapja a fejlesztést mert szakember hiány van, értsd meg egy nagyobb cél érdekében és hogy a többi gyereknek legyen esélye a tiéd majd elül a fejlesztés helyett egy üres teremben és talán majd meglesz neki a 8 osztály, mert persze osztályozni kell, hogy nehogy ellustuljon itt nekünk a nagy ücsörgésben….közmunkásnak jó lesz majd ez a gyerek is, ne aggódj!

Majd csörög a feleséged, hogy reggel elment meginni a barátnőjével egy kávét, de nem tudott fizetni, mert érvénytelenítették a kártyáját, hisz a nőknek nem kell pénz, majd megkapod te a rajta lévő összeget…de van nagyobb gond is, mert hoztak egy rendeletet, hogy mától a nők nem dolgozhatnak, így neked kell megkeresned egyedül azt a pénzt ami a család teljes fenntartásához kell…

Itt még bólogatsz, hogy nagyobb jó meg női princiizé, otthon van a helye, főzzön mosson, takarítson, nevelje a gyerekeket, akiket felsőbb parancsra csináltál meg mert a magyarnak szaporodni kel! És te még mindig bólogatsz…. amikor délután felhív a feleséged, hogy megerőszakolták és most menj érte a rendőrségre, mert bevitték és elhordták mindennek, mert megérdemelte és amúgy is biztos ő biztatta a támadót és egy ilyen erkölcsileg megkérdőjelezhető asszony csak a férje kíséretében hagyhatja el az őrsöt…

Majd 4 hét múlva kétségbeesetten hív fel, hogy terhes, de nem tőled, hiszen te már rég nem bírsz nőként tekinteni rá, hanem a támadótól.  Kézen fogod beviszed a kórházba és közlöd, hogy kaparják ki, hisz ez a te döntésed, majd közlik, hogy NEM. Egy magasabb érdek azt diktálja, hogy minden gyereknek meg kell születni és neked ezt a gyereket el kell tartanod, ruháznod, etetned iskoláztatnod, szeretned KELL … Majd kiakadsz mert már a meglévőket se bírod, de az asszonyt nem hagyhatod el a magasztos cél érdekében családnak kell maradnotok, mert a család szent és sérthetetlen és az egyetlen egység ami e szép hazában létezhet és most még egy “zabigyereket” is a nyakadba akasztanak…de tartod magad, hisz a jó ügyért mindent.

Majd a másik szomszédnál is megjelennek a fekete kabátosok, és nem érted, igazi hazafi volt világ életében, vajon mit csinálhatott…de biztos megérdemelte, hisz csak úgy nem visznek ám el senkit….

Robogsz be a kórházba, végre hazahozhatod azt a cédát és lesz megint aki főz, mos, takarít, neveli a kölyköket és végre élheted a saját kis nyugodt életedet, de befelé menet még bekukkantasz a postaládába, amiben egy levél vár, hogy 10 napod van, hogy elhagyd a lakásod, mert egy nemzeti parkolót építenek a helyére, mert kell a szomszéd  kormányüdülőnek a nagyobb tér, de nem tudod mit tehetnél, hova vihetnéd az 5 pulyád meg az asszonyt, így fellebbezel és vársz, hogy mi lesz…

11.nap este 9óra. Megáll egy furgon a ház előtt és kiszáll 3 fekete kabátos. Csengetnek, ajtót nyitsz, hogy “Jó estét, miben segíthetek” mire a válasz:

“Jöttünk eltüntetni az ilyen férgeket mint maga, aki nem érti meg, hogy mit kíván a közérdek…”

Ülök a kávém felett és hallgatom, ahogy az emberek a világ nagy dolgairól beszélgetnek, egy kevésbé tökéletes, de számomra kevésbé ijesztő világban….