Anyaaaaaaaaaaaaaa főzünk vacsit???? -És indul a hűtőhöz megnézni, hogy mi van benne “ehető”. 

Talált 2 epres joghurtot, de mivel hárman vagyunk rá az kevés :/

Itt jött az ötlet, legyen palacsinta. Elkezdtem előkészülni amikor közölte, hogy ma ő főz mert ő már ilyen nagy 🙂 Itt lábujjhegyre állt és nyújtózkodva mutatta, hogy kérem attól, hogy ő bölcsis, már kész nő, és nem csak olyan mezei cicamica, hanem komoly konyhatündér.

Kiraktam a tálat a fotózós asztalra, ő pedig lelkesen hordta bele a hozzávalókat. majd elégedetten szemlélte a művet 🙂

Annyi kedvezményt adott, hogy beleadagolhattam a hozzávalókat a tálba, de ő keverte össze/a terítőm kárára/, majd átadta megsütés céljára, mert megegyeztünk, hogy tűzhelyhez  addig nem mehet, amíg nem nő meg akkorára, hogy felérje 🙂

De nem is húzom az időt, lássuk, hogy hogy készült a palacsinta:

1 tojást felvert, hozzákevert 2 joghurtot/mi eprest csináltunk/, egy fél teáskanál szódabikarbónát. Amikor megjelentek a buborékok belekevert 1 joghurtos pohár lisztet, 1 púpos teáskanál sütőport /mi a liszthez kevertük/. Adtunk még hozzá 1 csomag vaníliás cukrot, 2 evőkanál cukrot és 1 evőkanál olajat. Olajozott palacsintasütőben kanálnyi adagokban megsütöttük.

Be kell valljam, hogy nem vagyok még profi az amerikai palacsinta sütésben, így a ronda de finom kategóriába tartoznak, viszont készítettünk nektek is egy tányérkával, házi eperlekvárral és tejszínhabbal tálalva 🙂

Jó étvágyat, és szép álmokat nektek 🙂 Jó éjt!

Ancika

Nem szeretek politizálni, ebből adódóan, ha csak tehetem nem nézek híradót, nem olvasom az újságok hír rovatait, mert ahogy elkezdem nézni érzem ahogy megy fel a pumpa. Nem szeretem ha erőszakkal akarnak lenyomni valamit a torkomon, nem mondom, hogy egyetértek, vagy nem értek egyet vele, csak dühít. 

illusztráció, eredeti oldal a kép alján

Na de ha ezzel meg lehetne úszni…de nem, mert jelen vagyok a facebookon és ott aztán van minden. Hiteles hírcsatornákról megosztva, amit persze csak akkor láthatsz, ha 3szor tetszikelted az oldaluk, legalább négyszer megosztottad, majd ellejtetted a törzsi táncot, megadtad a bankkártyád pin kódját, meglovagoltál egy unikornist és rosszabb esetben még egy szűz lányt is fel kell áldoznod a jó ügy érdekében. Mindezt persze a népszerűség, és like vadászat oltárán.

Nagy kedvenceim voltak a plakátok, na nem az eredetiek, hanem az emberek kreativitása, hogy mit ki lehet hozni egy rosszul kiválasztott kampányból.  Be kell valljam, hogy én is elkészítettem a sajátom 🙂

Aztán itt vannak a bevándorlók… nem igazán tudok és nem is akarok állást foglalni egyik oldalon sem, hisz ismerek nagyon kedves, intelligens, dolgozni és beilleszkedni akaró bevándorlókat és ennek ellentétét is…és valljuk be mi akik ide születtünk se vagyunk mind különbek a deákné vásznánál… de ami felbosszant,az az amikor napi 200szor nyomják az arcomba, hogy utáld őket, mert megölnek, kifosztanak, eltipornak….persze ne felejtsd el a likeolást és a megosztást!!!

A kedvencem ez 3 poszt: (amit most nem keresek vissza ha nem gond)

az egyik egy külföldön megtámadott kamion mellett reklámozta, hogy mit művelnek a déli határon…. A másik egy rendőrségi cikkből kiragadott kép ami szerint megtámadták a kedves úriember tanyáját a gonosz bevándorlók (népszerűségért mindent)…A harmadik, meg az, hogy a konzervet amit kaptak árulják a piacon azok a dögök…

Az utóbbi személy szerint nem zavar, nem ízlik akkor nem eszik, a kisnyugdíjas, meg a létminimum alatt élő emberek pedig olcsón meg tudják venni és aznap nem éhen fekszenek le.

És akkor, csak hogy mindenkit utáljunk aki nem mi vagyunk, mert a végén még összetartanánk és segítenénk egymást itt vannak a “melegek” persze szörnyülködő fejjel kiejtve…és a legújabb hülyeség, amivel nagyon népszerűek lehetünk, így osztogatjuk, mint a cukrot:

ööööö inkább nem osztom meg, nem népszerűsíteném az ötletgazdát 😛 A kép a párizsi felvonuláson készült és “profi” photoshopos utómunka után osztották meg mint elrettentő példa, hogy mit művelnek “ezek” Pesten, és még a gyerekeket sem kímélik….  a kép 930 likeot és 1332 megosztást ért ééééés durván 156500 embert ért el az, hogy kinek hogy esett már nem számít, mert népszerűek lettek… 

Itt is az a véleményem, hogy rengeteg értékes embert ismerek a “melegek” között is és nem értem a tömeghisztériát, még sosem akartak “megtéríteni” akkor nekem miért kellene “megtérítenem” őket?

Nem akarom elhinni, hogy még mindig meg lehet minket vezetni ilyen hülyeségekkel és lassan hányok attól a hazugság áradattól, ami ellepte az életünket és egymás ellen uszított minket. A legnagyobb baj, hogy panaszkodunk, hogy hogy elidegenedett a világ, már senki sem segít a másikon, de épp ez a hozzáállás vezetett el ide….

Bocsánat a kirohanásért és ha valaki érzéseit sértette a poszt, de már napok óta forrongok itt magamban, hogy miért nyomják ezt szemétáradatot az arcunkba és miért uszítanak minket össze ahelyett, hogy egymást segítő közösségeket hoznánk létre és próbálnánk jobb hellyé tenni a világot….

Szép napot nektek!

Ancika 

Először is imádom a napsütést, és amit még ennél is jobban szeretek vezetni napsütésben. Hozzá kell tennem, hogy öreg autónk van és nem működik benne a klíma, így le kell tekerni az ablakot fel kell tekerni a hangerőt (persze csak ésszel) és élvezni az életet.

https://www.pinterest.com/pin/509188301597733557/

Ma reggel útnak indultak a cseppecskéim az első “ottalvós” táborukba, így bőröndök a csomagtartóba és induljunk neki. 60 kilométernyi élvezet 🙂 Odafelé a csacsogást hallgattam, a tervezgetést, hogy mi is  és hogy fog történni héten és mennyire jól fogják érezni magukat (én meg itthon izgulok, hogy hogy fogják bírni, nem e lesz gond az alvással blabla… az anyák már csak ilyenek). Háááát buszindulásnál sikerült egy egész puszit kikönyörögni 2 gyerektől, a másik hanyagul dobott egyet már a lépcső tetején állva, hogy oszd be anya, én már nagy vagyok és fiú O.o

Na de a gyerekek leadva, indulhat a buli. Rádió bekapcsol, hangerő ráad, megállok az első piros lámpánál és elkezdődik az egyik kedvenc számom…vázolom:

Elkezdek énekelni, közben táncolok, csapkodom az ütemet a kormányon…marhára élvezem amikor is átpillantok a szomszéd autóba ahonnan szörnyülködve néznek vissza, hogy kérem ez tuti nem normális 😀

Egyszer ki kell próbálnotok, azon a pillanaton mulattam egész nap 😀 

Na de ha már ott vagyunk, akkor menjünk be a boltba, mert igaz, hogy csak vacsira kell csinálnom valamit, de ahhoz is kell hozzávaló.

Gondolatmenet: Meleg van… nagyon meleg, de enni kellene valamit…de nincs kedvem órákig főzőcskézni, meg amúgy se leszek éhes….és még van dinnye is…legyen szendvics…de ott van még egy leveles tészta…most nem vágyom édesre, akkor legyen sós….ha sós, akkor sonka és sajt….hmm mi az ott, nagyon jól néz ki…tavaszi túrókrém? hmmmmm….végül is el biztos nem rontja…

megkenem vele a tésztát, ráteszem a sonkát, feltekerem, felvágom csigácskáknak, rányomkodom a sütőpapírral bélelt tepsire, megszórom sajttal, megsütöm és iszok hozzá egy bögre hideg teát a hűtőből és vacsi letudva 🙂 (ilyenkor megnézném magam, hogy hogy festhetek kívülről :D)

Szóval vacsi hozzávaló megvéve, mai blogbejegyzés megírva, így indulok is odateszem a csigákat és  mivel csöppecske mamánál, apa dolgozóba még egy romantikus film is  belefér az estébe. Legyen szép estétek és ne feledjétek el élvezni az élet apró dolgait 🙂

Ancika

Ui: Kíváncsi lennék, hogy ti is így vásároltok, vagy ragaszkodtok a listás rendszerhez? 

Uui: Legközelebb kelt tésztával vagy élesztős levelessel csinálom ezt a csigát 🙂

Biztos említettem már, hogy a totra sütés örök szerelem nálam 🙂 12 éves voltam amikor az elsőt készítettem, nagyon sajnálom, hogy akkor nem készült rólam kép, de nem volt fényképezős mobilunk és én a kulcsos gyerek generációból származok így nem volt aki fényképezzen. Anyu és apu dolgozott, mi meg öcsivel felrobbantottuk a konyhát amire hazaértek (egyszer majdnem szó szerint is, de ez egy másik történet :D).

Szóval régi szenvedély és kikapcsol, ha rossz a kedvem egy egy torta mindig jó kedvre tud deríteni és szeretem meglepni velük a körülöttem élőket is. Az ismerősök már tudják, ha minket meghívnak esküvőre, szülinapra, évfordulóra stb… akkor 90% az esély hogy tortát kapnak és még senki sem reklamált 🙂

Ma is kaptam kihívást, két ismerős babóca is ünnepelte a szülinapját, na jó nem annyira kicsik de na 😀 Az egyik kedvence egy kaktuszos játék, így mi más is lehetett volna a torta mint egy kaktusz.

Sima piskóta volt, tejszínes csokikrémmel megtöltve. Kívülről unideccel lett burkolva amibe az ujjbegyemmel csíkokat rajzoltam, és bármelyik boltban kapható zöld ételfestékkel lett először lefújva. Ez az:

Utána feketével átfújtam a csíkokat. A tüskék, pedig kakaós tortadarából vannak.

A másik egy komoly férfinek készült, és mi más lehetne, mint egy tank 🙂 

Az alja egy téglalap piskóta 3 részbe vágva, csokikrémmel megtöltve és a két vége lekerekítve. Elöl egy kis bemetszést csináltam a torony alatt.  Majd beburkoltam unideccel. A toronyhoz rajzoltam egy kört egy pici kiugró résszel. Ezt kivágtam piskótából, 3 felé vágtam, betöltöttem és azt is betakartam.

Rátettem a díszeket, majd először világoszölddel, majd világosbarnával lefújtam foltosra. Sötét barnával és sötét zölddel fejeztem be a díszítését. Beleszúrtam a tűzijátékot és már  csak arra vár, hogy kezdődjön az ünneplés.

Remélem tetszett nektek a poszt, ha bármi kérdésetek van, írjatok. Kellemes estét!

Ancika

Sziasztok! Anett vagyok 34 éves és pinterest függő. Tegye fel a kezét az aki ugyanígy érzi. Ha tortához kell ötlet, biztos hogy találok fent, nem csak képeket, de leírást is hozzá. Szétszórt vagy? Nézd meg a rendezős tippeket. Nem tudod mit főznél ma? Óóóóóó kedveském egy egész étel és ital válogatás vár rád 🙂 És még szűkítheted is mindenféle kulcsszó beírásával. Nem tudom hány száz képem van már elmentve megcsinálandó, megfőzendő és egyébb kategóriában. 

De már megint elkalandoztam. Tudjátok én voltam az a gyerek aki már iskolában sem tudott egyfelé koncentrálni és ez nem változott… ember legyen a talpán aki követni tudja a csapongó gondolatmenetem (néha én se :D)

Szóval, lövésem sem volt, hogy mit is kellene ma csinálni. Egy irányvonal volt, a kedves csirkét kért <3 Na mit tesz az ember lánya a mai világban? Előkapja a “megsütni” albumot….

Itt megszólal a kedves: Erről jut eszembe, mit mondott XY? Mifelénk a csirke az nejlonos, úgyhogy a múltkor nagy bajban voltam. Áztattam egy napig, de nem puhult a nejlon 😀 de ugye most nem zavartam meg a gondolatmeneted???” 😀

Szóval hol is tartottam? Ja igen, előkaptam az albumot és elkezdtem lapozgatni amikor megláttam Ezt: https://www.pinterest.com/pin/9710955423649583/ 

Szerelem első látásra, csorgott a nyálam és már nem is akartam mást enni, ehhez jött egy isteni parmezános cukkini és már össze is állt a menü.

Hozzávalók: (én az Aldiban veszem, így a náluk kapható mennyiséggel írom, legközelebb megnézem dkg-ban)

Csirke Cordon bleu tepsiben:

1 tálca csirkemell filé

1 tálca sonka

1/2 cs bacon

1 csomag reszelt sajt (ez olcsóbb és tökéletesen megfelel)

2,5 bögre tej

1 tyúkhúsleves kocka

1 tojás

só

vagy fűszeres zsemlemorzsa, vagy zöld fűszer keverékkel kevert zsemlemorzsa

1/2 bögre tejet elkeverünk egy tojással, egy csipet sóval és a felkockázott csirkemellre öntjük, jól elkeverjük, hogy minden darabka húsra jusson, majd a morzsára szedegetjük, megforgatjuk és egy kis olajjal megkent tepsibe rendezzük. Felcsíkozzuk a bacont, a sonkát, és a tetejére szórjuk. 2 bögre tej nagy részét odatesszük főni a leveskockával. Egy picit hagyunk a pohár alján, amit elkeverünk egy tk liszttel és a többihez keverjük ha már fő. Közben a sajtot rászórjuk a sonkás húsunkra, és ha összefőztük ráöntjük a “levesünk”. Ha van petrezselyem zöldünk megszórhatjuk vele a tetejét, szebben mutat majd. Először alufóliával lefedve sütjük 180 fokon, majd ha átsült akkor levesszük és megpirítjuk a sajtot a tetején. Sült krumplival vagy rizzsel tálaljuk.

A cukkinit csíkokra vágtam, befújtam olívaolajjal, megszórtam zöld fűszerrel elkevert parmezánnal és  180 fokon megsütöttem.

Isteni finom lett, a kedves imádta így biztos vagyok benne, hogy még sokszor el fog készülni nálunk 🙂 Remélem tetszett nektek a poszt, ha igen, hagyj hozzászólást, vagy likeolj minket a facebookon /Ancika konyhája/.

További kellemes estét, jó olvasgatást!

Ancika

Ma különleges nap van, mint minden hónap első csütörtökén ma is vásár van Ónodban. Na de ez még nem is lenne különleges, de kérem én szünet van és a papa megígérte hogy elviszi az unokákat vásározni. Nem is tudom van e nagyobb buli kisgyerekként mint elveszni a vásári forgatagban.  Én emlékszek ilyenkor már előző este nem aludtam, annyira vártam és olyan jó volt szaladgálni a lábak között, hallgatni ahogy kiabáltak, ahogy alkudoztak, nézni a bébi állatokat.

Az a nyalóka….hmmmm annál finomabb nem is létezett a világon, talán csak egy valami a sajtos-tejfölös lángos. És most anyaként olyan jó átélni, hogy a gyerekeim is hasonlóan elvarázsolva térnek haza:

-Olyan cukiiiik voltak a kiskacsák, ééééééés kééééépzeld láttunk egy hatalmas nagy malacot is, majdnem akkora nagy volt mint én :O és a mama vett nekünk szandált vásárfiának nézd:

Ééééés Bence kapott GUMICUKOR KÍGYÓT :O Én meg olyan finom virágos nyalókát, de tudod mi volt a legjobbbb????? /és itt felhúzza a szemöldökét és jelentőségteljesen rám néz/

A LÁNGOS! /és ezt olyan áhítattal ejti ki, mintha egy földöntúli csodáról beszélne/ Ketten megettünk egy olyan nagyot/itt mutatja a kezeit széttárva/… elfelezte nekünk a néni 🙂  

Én kis naiv kérdezem, hogy hoztatok nekem is? Válasz: háááááááát megettük mindet, de te tudsz sütni magadnak, mert ügyes vagy 😀

Ilyenkor úúúúgy megzabálnám őket és végül is igazuk van, hisz van isteni lángos receptem, amit gyorsan meg is osztok veletek:

Hozzávalók:

75 dkg liszt
2 kefír
5dk élesztő (vagy egy instant élesztő) 1,5 dl tejben pici cukorral felfuttatva
2 tojás
1/2 evőkanál só

A hozzávalókat egy tálba önjük, hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt és összegyúrjuk. Tiszta konyharuhával letakarjuk. Langyos helyen (de nem a meleg tűzhely szélén) duplájára kelesztjük, majd lisztezett deszkán ujjnyi vastagra kinyújtjuk. Tenyérnyi darabokat szakítva ki belőle, kissé kihúzogatjuk, és 180 fokra forrósított/a recept szerint, én sose mértem le/ olajban 2-3 perc alatt szép barnáspirosra sütjük. A lángosokat tálcára állítjuk, hogy a felesleges olaj lecsuroghasson róluk. Zúzott fokhagymával, tejföllel bekenve, reszelt sajttal meghintve rögtön meg is ehetjük 🙂

További szép napot nektek!

Ancika

Véééééééégre süt a nap, már annyira vártam, el se hiszitek. Januári gyerek vagyok, így azt hinné az ember, hogy bírom a hideget és télen érzem elememben magam, de sajnos nem így van. Engem a napsütés éltet /meg a nyári esők :)/és ilyenkor másra se vágyom, mint hogy elnyúlhassak egy padon és szívjam magamba a sok “D-vitamint”.  Ilyenkor fogod az ebéded és kiülsz a munkahely elé /ha van lehetőséged/ vagy a kertbe és élvezed az életet, azt a csöppnyi nyugalmat, ami végre a tiéd. Én vendéglátásban dolgozom, folyamatosan emberek között és otthon is 4 örökmozgó vár, így ezek a percek kapcsolnak ki kicsit 🙂 A kilátás nem a legszebb, de a célnak tökéletesen megfelelő:

És hogy ne hagyjalak titeket recept nélkül, íme az egyik kedvenc receptem. Az eredetéről annyit, hogy nem volt otthon már kenyér, a boltok zárva voltak és a család szendvicsért könyörgött, de meggyőztem őket, hogy próbáljuk ki ezt és bejött. Szóljatok rám, hogy ne húzzam tovább az időt, hanem írjam végre a receptet mert el blablázok én itt napestig 😀 Szóval a recept:

Tortilla házilag: